Sok-sok minden

Tombol a nyár. Nincs időm ideülni….most nagy léptekben körvonalazom, mi történt velünk az elmúlt pár napban.

 

Csütörtökön ovi után Rajmi jött látogatóba Gabival. Egy angyal az a gyerek, pont olyan, mint Lizzy testalkatra, csak 20 centivel kisebb.És egy évvel fiatalabb.  Rajmi nem csak Lizzyt imádta, hanem engem is, spontán ölelgetett, puszilgatott, megzabáltam. Életében először nálunk festett ecsettel, Anyuja olyan büszke volt rá..el is tette a mázolmányokat műveket.

ezzel a játékkal nem így kell játszani, de ez egyiket sem zavarta, boldogan rakosgatták a kék zsetont a kék képre, a sárgát a sárgára, először egyik, majd a másik, mint egy társasjátékban, abszolút egyetértésben.

Aztán pénteken Apa vigyázott Micire amíg dolgoztam, aztán leléptem a munkatársaimmal. Egy 20 éve ott dolgozó munkatársamat búcsúztattuk el egy olasz étteremben.

Isteni volt a hangulat, imádom az új olasz barátaimat Giuliát és Francot, ők a recepción vannak szintén, sajnos kevés esetben velem egyszerre.

Az Addenbrooke’s kórház három legjobb recepciósa.

Aztán szombaton dolgoztam egész nap, majd vasárnap (ma) picniceztünk a Jesus Green-en. Ez egy hatalmas park a folyó mentén a városközpontban, a gyepre 20 méterenként ki vannak téve kő”asztalok”, amire teheti az ember a kaját, piát, ne a fűbe kelljen pakolni.

Ott voltunk este 7ig, Mici is szuperul érezte magát. 30 fok volt és egy szál felhő se sehol, mégsem égtünk meg, úúgy vigyáztam Mici bababőrére,mint a szemem fényére. Ha túlmelegedett elvittem kacsákat etetni a folyópartra a fák árnyékába, ivott vagy 2 liter vizet, evett is rendesen, pancsolt a lábával a hideg folyóban, szóval vigyáztam rá. Egy bolgár 2 éves kislánnyal labdázott sokat, nem zavarta, hogy a kislány nem ért angolul, ő azért magyarázott neki bőszen.NA ennyi, írnék még hozzá élménybeszámolót, de most hívott, hogy feküdjek mellé…szóval megyek.

sok cupp mindenkinek.