Timinek szeretettel :)

Hajat vágtunk Egérnek.

 

Juli!

Juli, basszus elfelejtettem, hogy ígértem Neked csavarható zsírkrétákat, ááááá------ma jutott eszembe, mikor szembenézett velem a boltban....megvettem, küldj címet lécci a gigi79hu@googlemail.com címre, de nagyon sürgősen, és ezer bocs!!!!!!Rámszólhatsz amúgy, ha ígérek, és hülye módon elfelejtem!

Szép Vidám Karácsony

Először is köszönöm az aggódó leveleket, hozzászólásokat, és ránk gondolást, Lizzynek ma kutya baja nem volt, így tuti, hogy az antibiót nem bírta a kúra végére a kis gyomra…de mára már megint önmaga volt, és ennek szemmel láthatóan ő örült a legjobban. Hajtogatta állandóan, hogy : Nem fáj a pocim!!!!  

1 körül befutott Apa, és feldíszítették a fát Micivel…Viccesnek találták, hogy mindent ráaggattak a fára, amit a dobozban találtak, én nyafogtam, hogy neeeee, ronda leeesz, de ők nevetgéltek, és csak tették, csak tették a sok díszt…….iszonyatos eklektikus és zsúfolt szörnyűség lett a végeredmény, de Lizzy állítja, hogy ennél szebb fát még nem látott….remek…ízlésficam…minden, ha ettől boldog, legyen.Max ritkán nézek rá.

Az ebéd fantasztikusan sikerült, narancsos aszaltszilvás kacsa krumplipürével és lilakáposztával (furcsán hangozhat, de harmónikus volt így) leöblítve kis 5 puttonyos Aszúval. Lizzy rengeteget evett, nem győztük elég gyorsan vágni neki a húst.

Bort nem kért…

Ebéd után Apa elrendezte a fa alatt az ajándékokat, meggyújtotta a csillagszórókat (erre később visszatérek) és csilingelt..Mi Lizuval persze kint vártunk.

Lizus imádta a csillagszórót, felőle hagyhattuk volna a csudába az egész ajándékosdit, csak még legyen csillagszóró!:)

Először Török Mama, Török Nagyapa és Timiék ajándékát nyitotta ki, nagyon örült a sok új magyar (nagy szám ez itt) mesének, majdnem el is felejtkezett a hatalmas dobozról, amit tőlünk: Gyuritól és tőlem kapott.

Végül rávezettük, hogy majd később olvasunk el MINDEN könyvet, most bontogatunk tovább.

És megkapta a rajzasztalkáját.

Tudtam, hogy telitalálat lesz, mert sokat ír, rajzol, számkat ír, vonalakat köt össze, és ez pont neki van. Imádja, látszik rajta, hogy nagyon eltaláltuk!

Emellett kapott egy plüsskutyát Morzsát is, na nem azért mert nincs plüssünk, ..van annyi, mint a rosseb,, de egy Karácsony állatka nélkül----na ugye..

SZóval az este nevetgélősen, evősen, ivósan és olvasósan telt.

Gyurit konkrétan megmérgeztem az ipari mennyiségű étellel, amit felsorakoztattam, és amiből peersze evett nem is keveset. Mindenből…rossz volt nézni:)

Ezért ő a kanapén ülve Lizzynek olvasást választotta fő tevékenységnek, amit Lizzy nagyon értékelt, és hordta oda Apának az új könyveit sorban.

Aztán Apa fürdetett (mármint nem engem,….szép magyar nyelv…) majd hazament. mi meg ugrottunk ágyba. Mici kisasszony kettőt szusszant, odalökte, hogy fantasztikusan érezte magát, és örül nagyon mindennek, és snitt---kidőlt.

Visszatérve a csillagszóróra.

Timi küldött egy édes kis csomagot , ami ma érkezett meg postán. Szuper időzítés.

Tudtam hogy van benne csillagszóró, kértem Timit, hogy küldjön.

Kivettem, Lizu nézi, nézi….Ez MI???- Mondom csillagszóró.

Lizu szeme elkerekedik: ÓÓÓÓÓ…..olyan, mint a Bogyó és Babócában?

Hmm…igen olyan, de Lizu, te még soha nem láttál IGAZI csillagszórót?

-Nem.

És ekkor esett le, hogy bizony, mikor 2 (vagy 3) éve otthon Karácsonyoztunk akkor láthatott csillagszórót, de itt nem.Arra viszont nem emlékezhet, így nem tudja, milyen.

Jujj, de nagy dolog ez, azonnal teleaggattuk a fát és lekapcsoltuk a villanyt, úgy csengetett a Jézuska…..Lizu szája előbb tátva, majd vigyorra húzva.

Olyan boldog volt, hogy na.

EGy árva hiszti, szófogadatlanság nem volt, Gyuri meg is kérdezte, hogy miért ilyen feltűnően jó és boldog ez a gyerek, vajon mit akarhat?:)

Szerintem csak örült, hogy nem fáj a hasa, együtt vagyunk mind, és hát----

--- KARÁCSONY VAN!

     

szinte tudtam...

Ma reggel ébredés után 2 pillanattal már szoros és kész ütemterv volt a fejemben a mai napra nézve. Igen, mert összeszedett és időhatékony nő vagyok, azért.
Aha, csak van egy gyerekem is, aki MINDIG de komolyan MINDIG kinyírja a terveimet.
Felkeltünk, reggelit prezentálom, Mici nem akar ránézni se. Mondom, ok, de valamit azért nyomj le, mert antibiotikumra (ez volt az utsó adag végre) szigorúan enni kell.
Ok, nagy szájhúzogatva lenyomott 3 kis falat reggeli pelyhet, de a 3. falat végén már öklendezett...remek, mondom, ok, ha nem kéred akkor ne egyél.
10 perc múva persze hányt.
Nem játszott a nap hátralevő részében, csak feküdt itt-ott, öleltette magát és bújt. HA kajáról volt szó azonnal hárított, hogy fáj a pocija.
Nem kapott semmit egy szelet kenyeren kívül.
Inkább teát kapott, elrejtettem benne egy kis normaflore-t, azt megitta mind.
1-kor letettem aludni és 3 órát aludt. Majd kijött tvt nézni, hányt, tvzett, hányt.....itattam, tvzett, hányt...remek program volt, imádtuk mindketten.
Este 7kor már ágyban volt, és egy ágyneműcsere(----igen----) után el is aludt.
Drukkoljatok lécci, hogy csak az erős Erytromycin vagy miafene a neve ennek az antibionak miatt legyen (belekukkoltam a neten található okosságokba, gyakori mellékhatásként jelzi a hányást amúgy..)és honapra kutya baja ne legyen.

Holnapi terv:

Jon Apa, együtt a két Dávidesz birtokba veszi a fát, díszeket, szaloncukrokat, fényeket, míg szerény személyen a kacsával foglalatoskodik a konyhában.
Délután 3 körül Karácsonyi ebéd, majd ajándékozás.
HA viszont Mici ugyanilyen ramatyul van, akkor délutáni alvás, és hozzá igazítva csúszik minden, de nem érdekel, csak jjjön rendbe a pici pocikája.

Mindenkinek kellemes Karácsonyt Kívánunk, jövök képekkel holnap este, ha kidőlt a csaj!

Anyja lánya

és most itt nem Lizuról beszélek.
Nem ám, hanem magamról.
Közeleg a Karácsony ugye, és ma elkezdtem előkészülni..3 rúd mákos beigli már kész, a zserbó tésztája a hűtőben didereg, a kacsazsíros máj szintén kész, és abszolút előregondoló- tervező módban van az agyam, pedig nem is száz személyre főzök csak 3ra.
Ma minden egyes konyhai megmozdulásomkor eszembe jutott, hogy pont úgy nézhetek ki, mint anno Anyu, mikor készült a szentesére...épp elmerengtem, mikor Lizu bejött, és elmenekített egy mézeskalácsot (ja, mert az is kész már) ...és mikor rászóltam, hogy : héékáás, az Karácsonyra van! nagyon mosolyogtam magamon, mert Anyu is ezzel hajtott el minket a konyhából/erkélyről, mikor Timivel zserbót, májat, kókuszgolyót akartunk zsákmányolni.
Hát csak ennyit akartam...hamarosan jövök képekkel, Lizu mostanában nem alakít, mert beteg, de mára már hatott az antibiotikum, szóval szentestére már újra a régi lesz a nő.

Micsoda nap!

Reggel szokás szerint elindultunk iskolába, aztán hazajövés helyett Luciana barátnőmmel és férjével James-szel elmentünk kávézni, majd jöttünk vissza a suliba, mert Lizzyék az idei év betlehemes sztárjai:)

Iskolagyűlés keretében volt nagy éneklés, hegedű, furulya, és jöttek a kicsik beöltözve..

Aztán elkezdődött a műsor, amit én csak diszkréten szipogva néztem, néha fotóztam, Luciana mellettem videózott egy iPad-del, rábíztam a dolgot, csak okosabb a gépe, mint az enyém ilyen gyatra fényviszonyok mellett…

     

Ez már mind a show után készült, mikor is a kicsik szülei megrohamozták a színpadot, és betegre fotózták a sarjaikat.

Igazgató meg is jegyezte halkan,hogy ha gondoljuk autogrammot is osztanak kérésre.

Aztán én hazajöttem, Baba maradt iskolában, majd fél 4kor hazahoztam. Itthon uzsonna, átöltözés csinibe és irány az iskoladiszkó.

Igazi disco volt dj-vel meg minden! A zene is jó volt, nagyon jól szórakoztunk a szülőkkel a kispadon…

    

Itthon persze úgy kidőlt, mint egy zsák krumpli.

Megyek is, melléfekszem.

Jó éjt.