Sok-sok minden

Tombol a nyár. Nincs időm ideülni….most nagy léptekben körvonalazom, mi történt velünk az elmúlt pár napban.

 

Csütörtökön ovi után Rajmi jött látogatóba Gabival. Egy angyal az a gyerek, pont olyan, mint Lizzy testalkatra, csak 20 centivel kisebb.És egy évvel fiatalabb.  Rajmi nem csak Lizzyt imádta, hanem engem is, spontán ölelgetett, puszilgatott, megzabáltam. Életében először nálunk festett ecsettel, Anyuja olyan büszke volt rá..el is tette a mázolmányokat műveket.

ezzel a játékkal nem így kell játszani, de ez egyiket sem zavarta, boldogan rakosgatták a kék zsetont a kék képre, a sárgát a sárgára, először egyik, majd a másik, mint egy társasjátékban, abszolút egyetértésben.

Aztán pénteken Apa vigyázott Micire amíg dolgoztam, aztán leléptem a munkatársaimmal. Egy 20 éve ott dolgozó munkatársamat búcsúztattuk el egy olasz étteremben.

Isteni volt a hangulat, imádom az új olasz barátaimat Giuliát és Francot, ők a recepción vannak szintén, sajnos kevés esetben velem egyszerre.

Az Addenbrooke’s kórház három legjobb recepciósa.

Aztán szombaton dolgoztam egész nap, majd vasárnap (ma) picniceztünk a Jesus Green-en. Ez egy hatalmas park a folyó mentén a városközpontban, a gyepre 20 méterenként ki vannak téve kő”asztalok”, amire teheti az ember a kaját, piát, ne a fűbe kelljen pakolni.

Ott voltunk este 7ig, Mici is szuperul érezte magát. 30 fok volt és egy szál felhő se sehol, mégsem égtünk meg, úúgy vigyáztam Mici bababőrére,mint a szemem fényére. Ha túlmelegedett elvittem kacsákat etetni a folyópartra a fák árnyékába, ivott vagy 2 liter vizet, evett is rendesen, pancsolt a lábával a hideg folyóban, szóval vigyáztam rá. Egy bolgár 2 éves kislánnyal labdázott sokat, nem zavarta, hogy a kislány nem ért angolul, ő azért magyarázott neki bőszen.NA ennyi, írnék még hozzá élménybeszámolót, de most hívott, hogy feküdjek mellé…szóval megyek.

sok cupp mindenkinek.

Jókedvűbb poszt

Nem írtam,mert sok a dolgom, de most, hogy benéztem megláttam szegény Micim beteg képét így első képnek, és bizony muszáj írnom, hogy valami jobbkedvűt lássunk, ha bekukkantunk ide.
Mici jól van.szemtelen,mint a piaci légy.

Én: Mit akarsz csinálni a telefonommal Mici?
Mici:Majd megmutatom..ha odaadod VÉGRE..

Aranyosan dumál, imádom hallgatni:

ez az egér BÚHÓHELYE.
amelyik macskának nincs gazdája az a KOLBOL macska...

És egyre több félét eszik.

Oviban vannak kedvencei, van egy kisfiú Joshua, akit utál, mert verekedős..de ha jól hallottam őt mindenki utálja...
itthon csakis fürdés közben adja át az infokat,mi történt az oviban,(lásd alábbi videó) ha bármikor máskor kérdezem elhint egy dolgot és továbblép.

Nekem van egy új barátnőm a munkahelyemről. Giulia Ligresti a neve (igen, olasz) 25 éves mosolygós kedves lány.Sokat beszélgetünk, találkozunk, nagyon sok bennünk a közös. Jó, hogy van pár barátnőm itt, hiányoznak az otthoniak.

pár telefonos innen-onnan videó:
Ez az oviról szól..
Ari, ahogy mondja, hogy "snack-time" (uzsonna-idő)

Ez pedig szintén mai, Dana pár órát nálunk volt, jól elvoltak. Olyan édes Lizu, ahogy közli, hogy az ő szeme nem zöld, hanem barna:)))))))

Gyógyult Mici

Jelentem, meggyógyultunk.

Fújja az orrát még mindig, de már alig kell.

Az antibigyó ma elfogy.

Őszíntén megmondom, nem hittem, hogy eljön ez a nap.

Köszönjük szépen a kedves szavakat, támogatást mindenkinek!

és az utolsó kép a betegség 6.napján készült …mikor először érezte jól magát ahhoz, hogy kijöjjön játszani.Olyan jó érzés volt….

Ocsmány fülgyulladás…De reméljük SOHA TÖBBÉ.

És itt megemlítem Gyurit is. Csütörtökön szabit vett ki, hogy átjöhessen, mert előző éjjel és aznap reggel is elég ramatyul volt Mici, és annyira aggódott érte, hogy nem akart dolgozni, itt akart lenni Vele. Az egy külön sztori, hogy reggeli kávéja után visszaaludt, és mire 11körül ideért Mici már a nappaliban játszott és sokkal jobban érezte magát.De nem baj, mert így elmehettem bevásárolni, gyógyszertárba és postára is, majd mikor hazajöttem ezek aludtak, én meg nekiálltam rántotthusit csinálni a konyhában, hogy mire ébrednek legyen friss husi krumplipürével.esti játszottak, aztán péntek-szombaton ugye dolgoztam, reggeltől estig Apa volt Micivel, szóval sokat voltak együtt. Gyuri mindig dögönyözi Micit, hogy hadd szagolgathassa meg a kis nyakát, mert imádja a babaillatát, de persze Mici már jól van, nem akar nagyon bújni, így elrohan, de Apa mindig elkapja és megdögönyözi. A képen éppen pónikról folyik az elmélyült társalgás.

Fülgyulladás és agybaj a köbön

Micinek fülgyulladása van.
Eddigi pályafutása során soha nem látott magasságokat üt meg a láza, tartósan 40 fok körül képes lenni, én meg küzdök, hogy minden ismert módon levigyem neki.

Eszközeim:
Hűtőfürdő:
amúgy is remeg és fázik folyamatosan, konkrétan gyilkosságnak érzi a hűvös vizet.. és sír, ettől öklendezik, ettől hány, amit ugye nem akarok, mert a gyógyszer inkább maradjon odabent...szóval hűtőfürdő kihúzva

Paracetamol/ibuprofen/algopyrin:
Felváltva nyomom neki 4 óránként mert fája feje, és magas a láza, esténként illetve éjjel kúp formájában, nappal pedig szirupban. Papírra írom, mikor mit kapott, már rég nem tudom fejben tartani.

Antibiotikum:
Minden 4 órában egy 20 perces műsort adok elő csupa jókedvvel..kell hozzá egy kanál iszonyat ízű antibiotikum, 1 falat nutella, vagy lekvár, 1 kis pohár víz, és valami izgalmas dolog, ami eltereli a figyelmét. Ez nem a lázcsillapításra van, de muszáj.

Takaró-elvétel, lemeztelenítés:
Mici imádja a vastag paplanját, és nem akar huzattal aludni, főleg nem pucéran.De muszáj, mert ezzel segíthetek a háznak lemenni..Magas láza miatt hisztis és sírós, de ha sír lásd fent...hányás lesz belőle, mikor is buktam a gyógyszert, szóval nem szabad megríkatni. Észérvekkel próbálok hatni---nem sok sikerrel, mert sokszor alig van magánál.

Szellőztetés:
Mindig rányitom az ablakot, amit kikér magának......de muszáj.

Egy szó,mint száz:
nincs könnyú dolgom.
Ma volt egy 3 órás intervallum, mikor jól volt, és kimozdultunk az utcára, azt hittem megúsztuk a nehezét, de naív voltam:(

Nem ettem egész nap, mert nem hagyhatom egyedül egy percre sem, ő pedig a hálószobában fekszik egész nap..ha magára hagyom tuti öklendezni kezd valamiért, vagy kiált, hogy fáj a hasa, vagy hogy olvassak, vagy hogy csak úgy egyszerűen bújjak oda...
és nincs 2 percem inni egy pohár vizet se.
Most Hableányt néz a hátam mögött, gyorsan betettem egy kis csirkehusit a sütőbe, és írok, hogy mi van, mert skypeolni sincs nagyon időm...
Ennyi.
Antibigyónak 2 nap kell,mire hat...holnap elvileg jobban kell lennie Pocoknak.Majd írok.

Kelemen Gabi (Rajmond anyukája) barátnőm vásárolt nekünk a tescoban ma, tegnap Ákos barátunk hozta el az antibiotikumot a gyógyszertárból, mert mire Gyuri ideért a munkából már késő lett volna.
Jó, hogy vannak barátaink a közelben, akikre számíthatunk ha baj van.

Beteg:(

Miciegér beteg lett.
Lázas. Gyenge. Étvágytalan. Levert.

Nem tudom, mi baja, megteszek mindent, ami tőlem telik, éjjel konkrétan egész idő alatt ölelgettem, mert ha letettem sírni kezdett. HA megkérdeztem, miért azt a választ kaptam, hogy.
"Fáj a fejem" vagy:
" Fáj a szemem" vagy:
"soha nem fogom többé látni Nikit!" vagy
"Fáj aaaa...ööö...fáj."
egyszóval nem volt semmi baja, csak ramaty volt a hangulata, és ölelgetésre vágyott.

Ma reggel melegebb volt a kis feje, aztán délután 2kor úgy határozott, hogy ő álmos, és elvonult két gyömöszegérrel egy cumival és patkánnyal aludni.
Mici nem szokott csak úgy egyedül elvonulni aludni. Alváshoz én is kellek. NA most nem kellettem. Barátnőmmel Giuliával beszélgettünk a nappaliban, ő pedig a szobában szépen elaludt. 6ig aludt, azóta ébren van de fekszik. Nem játszik, nem eszik, teát iszik,mert érti, hogy jót tesz, és a gyógyszert is beveszi,mert okos nagylány.
De le van törve, gyenge.
Most viszem fürdeni a hűvös vízbe, aztán gyógyszer, és próbálok egy alvást...hátha...
holnap írok, hogy van a törpecsaj.
Jó éjt.

Kisebb ovis baleset

MA délután 2 órája volt oviban,mikor csörög a telefon, kijelzőn látom az ovi képét….megállt bennem az ütő, csirkés kézzel ráraboltam a telefonra, és beleordítottam, hogy : MONDJAK,MIVAN LIZZYVEL???? (kb így, és a hangerő sem volt alacsony)..sosem hívtak…ha hívnak baj van…

 

Baj volt.

Így adta elő az óvónő:

Lizzynek kisebb balesete volt, nem kell megijedni, semmi vész, kicsit sír, hát a szeme alatt vérzik és dagad a szeme, de semmi komolyabb, ne aggódjak.

Annyira nem aggódtam, hogy a 3 perc sétára levő oviba biciklin repültem….bent pedig egy óvónéni ölelésében zokogó dagadt sebes szemű Micit találtam.

Ez történt:

Horgászósat játszottak a kertben és egy kisfiú  meglóbálta a fa horgászbotra kötött fa halat. A fa hal szemen találta Micit teljes slunggal. A bőre azonnal felszakadt, de a szemét épp nem találta el szerencsére.

Szegény nagyon fájlalta, és persze sajnálta is magát, így hazajöttünk egy ajándékállatkával, amit az óvónénik adtak neki.

Itthon letettem aludni, de nem akart,nem volt rosszul, csak a szemecskéje fájt, ha hunyorgott. Evett, ivott rendesen, 4 percenként nézte magát a tükörben, és halkan megjegyezte, hogy:

“Szép kék.SZeretem a kéket. A cipőm is kék.”

Estére lila lett, és nagyon ronda dagadt.Mikor elaludt bekentem neki neogranormonnal, a seb miatt nem borogathatom neki, mert felázik és vérezni fog.

Most úgy néz ki, mint akit itthon vernek, ha nem lenne ott seb tuti nem merném kivinni az utcára…Mint akinek bevertek egy marhanagyot…

NA a végére hagytam a képeket, akit nem érdekel (TIMI) itt kapcsolja ki.

 

 

 

 

 

 

 

NEm mentem bele abba  a kérdésbe, miszerint mennyire figyeltek oda a hadonászó hülyegyerekre a felnőttek, vagy hogy a jó édes anyja tudomást szerzett-e az incidensről…mert túlságosan sokkolt a vérző síró lányom, de hétfőn elbeszélgetek az óvónőkkel…

Annyira tipikus, hogy Lizzy is olyan, mint az anyja..neki is majd tripla biztosítást kell venni bárhova megy…mint nekem anno.

Velünk mindig történik valami…Szegény Mici.Remélem hamar elmúlik neki ez a bibi.A  kedve mindenesetre jó. Mint mindig.

Telefon

Mióta megvan a mostani szuper telcsim (Tincát idézve “lecseréltem a sokgombosat”)..azaz november óta én ezt a készüléket egyszer nem ganéztam ki.

Tesz ez annyit, hogy kismillió kép, videó, sms, (Gyurival csak 398db egymással váltott smsünk volt eltárolva..) halmozódott fel a hónapok során, amiket lustaságból nem mentettem át a gépre, így blogban sem jelenhettek meg. Aki facebook-on ismerősöm az találkozott eme fotók nagy részével, de most az érdekesebbeket megosztom a többiekkel is.

Íme:

Hát ennyi lenne, innen-onnan, kis életképek a mindennapjainkból.