Hóóóóóóóóóó!

Munka után havazásban jöttem haza. Ritka és szép látvány az angol havazás- de az emberek megbolondulnak azonnal.

A közlekedés megbolondul 2 centi hó után, az emberek (hótaposó hiányában) gumicsizmiben battyognak és jajgatnak, hogy húú, haaa, havazik.

Ok, meg kell hagyni, hogy most valóban igazából havazik. Most fél tíz van este és 3 óra alatt 3-4 cm esett, közben erős szélvihar van, és mivel mínusz van ezért a kis hópelyhek éles golyócskákként csapódnak az ember bőrére..bár szerencsére nem az enyémre, mert én már a nappali melegéből nézem a jelenséget.

Hallom, amint az ablaknak vágódnak a gömböcskék ezrei a szélben.

Az utcai lámpák narancssárga fényében pedig szépen látszik, hogy bizony sűrűn szakad odakint a hó…

Porhó sajnos, a szél úgy fújja a földre esett havat, mint a porcukrot..fura és csodaszép innen bentről.

Munka előtt feltöltöttem a madáretetőket és a kertbe szórtam ki mogyorót a mókusoknak, hadd raktározzanak el minél több élelmet ebben a kegyetlen hidegben.

  

de jó, ezeken a képeken nem látszik, hogy egyáltalán esne a hó, pedig szakadt.

 

Amúgy minden ok, kicsit örülök, hogy Mama nem akkor jött amikor eredetileg jött volna(azaz tegnap), mert akkor lefagyott volna mindene…talán 1 hónap múlva már jobb lesz a helyzet.

Mici jól van, tündéri, cukor és angyal mint mindig.

Holnap viszem szánkózni…tényleg, hol a szánkó???------

Újra iskola

Reggel 11re mentünk a körzetihez kontrollra, utána mikor mindent rendben talált, (azaz nem zörög már a tüdeje, nem gyulladt a füle, nem érzékeny a pocakja) hazajöttünk ebédelni, majd ebéd után irány az iskola!

A tanárnénikkel reggel 9kor beszéltem telefonon, azt mondták nyugodtam vigyem bármikor, csatlakozhat a csapathoz akármikor.

Mikor bementünk éppen számolni tanultak. Aprópénzek képe volt a nagy kivetítős érintőképernyőn, és a kérdés az volt, mennyi pennyt kell kifizetni az eladónak, ha egy alma 9 pennybe kerül.

Aki jelentkezett elmondta, hogy kilencet, és a képernyőn egyenként az eladó néni kezébe húzott a virtuális asztalról 9 db 1 pennys érmét.

Lizzy levetkőzött, és leült a többiekhez a szőnyegre.

Hátra se nézett, hol vagyok.

A tanárnéni kérte, hogy ugyan köszönjön már el Anyától, mire a lányom félig hátrasandított, odalökött egy:

Bye Mommy!-t és ennyi….

Hiányzott neki az iskola, na.

 

Én megint tanítok, és várom, hogy mikorra kapok beutalót a fülorrgégészetre..mert a bal arcüregem még mindig fáj.

Dobok képet, és alszom, hosszú napom volt.

     Ennyit a pufók kisbabámról…. Felnőtt nő…szúnyog karokkal…..

A haját az összes tanár betegre dícsérte, mindenki tapperolta a fejét a gyerekek közül, és az egyik kislány kijelentette, hogy neki is ilyen KELL, remélem az anyja nem fog holnap reggel 9 kor kinyírni, mikor meglát:)

Jó éjt!

Lizu meggyógyult

Eltekintve kisebb krahácsolástól és orrfújástól.De jól van, szépen alszik este és rendesen eszik.

Ma ugyan nem mentem dolgozni, mert én még nem vagyok teljesen jól, és nem akartam visszaesni, de azért Apa átjött Micizni.

Játszottak, kirakóztak, Ki-kicsoda-ztak 5 kört, olvasott Apa meséket, én meg elmentem bevásárolni.

Mire visszajöttem ezek összebújva aludtak a hálószobában besötétítve.

Én a nappaliban sötétítettem be, és megnéztem egy jó filmet.

Jó nap volt, Mici haja Apa tetszését is elnyerte.

  beütötte a buksiját a nagy bohóckodásban…de hamar elmúlt..

Meglepetééés

   

na??????:)

Képek

 

Ezek pedig este készültek,mikor kicsit jobban érezte magát, ugyanis VACSORÁZOTT!

Az elmúlt héten 4  kilót fogyott, lötyögnek rajta a ruhái…

De hátha elkezd enni és mostmár rendbejön, utálom, ha erőtlen és kedvetlen.

Most éppen Macskafogót néz, utána lemegyünk sétálni..

Most látszik...

...hogy milyen az, amikor VALÓBAN nem csinálok itthon SEMMIT.
Biztos minden kedves olvasóm életében előfordult már párszor, hogy megkapta valakitől:
Nem csinálsz itthon SEMMIT, mekkora kupi van!

Aha...na akkor most közlöm:
Ha az ember nem csinál semmit, az messze van attól az állapottól, amikor eddig nekünk beszóltak...Gyuri is állandóan ezzel jön, hogy mekkora kupi van, mit csinálok itthon, fel nem foghatja.

Most, hogy hosszú napok óta lázasan, hasogató fejjel/arccal és beteg gyerekkel fekszem itthon ..most TÉNYLEG és IGAZI kupi van.
Áhitattal nézem..
Nem azért, mert szép, hanem mert ritkán látok itthon ilyet.
És azért is, mert meg akarom állapítani, hol kezdjem a redukálását...

Minden felületet zsepis dobozok és üres csészék, poharak lepnek el....

Ételmaradék abból a prózai okból nincs, mivel nem eszünk.

Így csak tea, víz, nurofen-adagoló és zsepik.

Nem csatolok képet,több okból..a fő ok mellett persze serkenteni vágyom az olvasók képzelőerejét:)

Na megyek elmosogatom az első huszad részét a halomnak odakint.....

Mikroszkópikus javulás

Éjjel nem voltunk lázasak.
Reggel se.
Az éjszakát végigaludtuk, kisebb-nagyobb köhögésekkel tarkítottuk ugyan, de nem voltunk ébren órákat,mint az elmúlt napokban.
Ma végre elfogyott Mici antibiotikumja. Azért végre, mert fájt tőle a hasa, attól nem evett és a nem evéstől még jobban fájt...de ma már nem kap gyógyszert, evett is kis kekszet, egy egész palacsintát és egy 3/4 barackbefőttet.
Ízeket nem érez egyikőnk sem, mert nagyon be van dugulva az orrunk, de ez legyen a legnagyobb gondunk.

Én elkezdtem használni a rengeteg csodavackot az orromba, és estére már éreztem kis javulást.
Úgy érzem, talán mégsem lesz szükség drasztikusabb beavatkozásra...szépen lassan talán magától is kitisztul az arcüregem....drukkolok,hogy így legyen.