Telefonról blogolok...ugyanis úúúj telefonom van es a szèp es hatalmas képernyõje lehetõvé teszi a bárhonnan blogolást.
Õ egy Samsung Galaxy 19000 és imâdjuk egymást...egyetlen hibája,hogy nem tud magyarul.ez a hangfelismerõ program miatt rossz..mert igy pötyögnöm kell amit le akarok írni..holott angolul elég kimondanom és okos telefonom leírja a szöveget magától...
Minden ok.Virágzik a strelizia reginám! nèzzètek csak!:
.
"Amíg mi megtanítjuk gyermekeinket az élet dolgaira, Ők megtanítanak minket arra, miről is szól az élet..."
2012. március 13., kedd
Próba
2012. március 11., vasárnap
Végre!
Hónapok óta ma voltunk kint először több órára a parkban. Reggel 10kor lementünk és délután 5kor jöttünk fel végleg. Annyi időre jöttünk fel napközben, hogy átöltözzünk (vetkőzzünk pontosabban) és hogy ételt-italt vegyünk magunkhoz, de enni-inni már lent a parkban persze.
Picnic is volt, ott csináltuk a házit holnapra, aztán ki nevet a végéneztünk (kétszer Lizu nyert egyszer én…), fociztunk is, játszótereztünk, kutyáztunk, katicáztunk, volt itt ma minden!
A játszón találkoztunk (ok, nem spontán, előzetes egyeztetés után) Lizu osztálytársaival, tiszta Egyesült Nemzetek Találkozója volt.
2 román fiú, 2 finn lány, egy magyar lány, egy filippino kislány és egy dél afrikai fiú:) Angol nem volt:)))))
Amúgy nem írtam Anyuékról…szuper volt,azaz lett volna, ha kapott volna be Anyu egy hányós/hasmenős bacit….így az itt töltött idő java részében szenvedett szegény rendesen, vagy/ és aludt.
Londonban hideg volt, de láttunk sok mindent, persze nem rohanós tempóban képtelenség megnézni mindent, de azért remélem szép élményekkel mentek haza.
Lizu kicsit visszafogottan adta elő, nem oldódott fel teljesen, mint mikor Timi itt volt, nem tudom,miért.
Persze szerette Mamát és Csabát is, de nem tapadt rájuk, mint Timire:)
Egy angyal volt amúgy, többször jött oda hozzám, hogy belesúgja a fülembe: aggódom Mamáért!
És vitt neki ibolyát is.
Jobb lett volna, ha nem esik hó(ja, volt az is…) és nem beteg Mama, de összességében talán nem negatív a szájízük…
Városnéző busz tetején a szélben, hidegben, Mama a fagyhalál közelében…
Csaba és Mici jól elvoltak,míg Mama gyógyult..
Az első mászkálós napunk viszont csodaszép volt Cambridge-ben, ladikoltunk a napsütésben, voltunk pub-ban,megnéztük a híres King’s College-ot kívülről-belülről,szóval jó volt nekünk nagyon!
Reméljük, nem most voltak itt nálunk utoljára, és nem szegte kedvüket Mamáéknak a sz@r idő, meg a betegség,és jönnek máskor is..mondjuk október táján még kellemes idő van, és csodaszép az őszi táj.
2012. március 6., kedd
Lusta disznó...
Nem vagyok képes összeszedetten leírni az elmúlt pár nap eseményeit, összecsapni meg nem akarom, így várnotok kell,bocs!
Nincs okom, lustulok, ma pl egész nap dvdket néztem,és balzsamecetes salátát rágcsáltam.
Baba jól van,én is,remélem Mamáék is,akik rendben hazaértek tőlem tegnap éjjel .
Egy képet teszek, aztán húzok aludni----kifáradtam a semmittevésben.
2012. március 1., csütörtök
Mama és Csaba Cambridge-ben!
Csaba életében először, Mama pedig negyedszerre jött hozzánk látogatóba.
És nem csak ők jöttek, hanem Csaba szuperokos fényképező gépe is….jujj azok a képek, amiket ez a gép csinál…..(irííííígy…..)
Az első nap szürke paplanfelhő…Ma bezzeg: tűző napsütés egész nap, igazi városnéző/ladikoló idő.
Baba nem sokat látta eddig Mamáékat, mert iskola van, de majd hétvégén..
jajj, mennyire tetszik ez a kacsás kép, bocsi Csaba, nem én lőttem, és nem is az én gépem, de ezt a képet ezennel leközlöm.
Csodaszép napunk volt, és holnap folyt. köv., ugyanis megyünk felfedezni Londont!!!!!!!!!!!!!!
Jóéjt!
2012. február 24., péntek
Jeles nap
Reggel Elizabeth Sofia kicsípte magát és egyenruha ruhát öltött, mondván Apa jön érte ma az iskolába, és szép szeretne lenni.
Lizu osztálytársának Grace-nek az anyukája, akit nagyon szeretek meggyőzött, hogy maradjak iskolagyűlésen, mert ő is marad, beszélgethetünk, amig bevonulnak a gyerekek a terembe.
Jól van, nem rohanok, maradtam.
A heti szokásos oklevél- kiosztás közben viszont jött a nagy meglepi: Az igazgató úr ezt mondta: LIZZY.
jujj, a lányom újabb oklevelet kapott!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Amiért mindig mosolyog és keményen dolgozik az órákon.
Aztán megtapsoltuk őket és kivonultak. Még mindig ő a legmagasabb:)
Az igazgató bácsi (akinek rendesen mesemondó hangja van, és mindenki imádja) egyenként kívánt szép napot a mellette elhaladó gyerekeknek. Csúcs a pasi.
Szóval Lizu ma is büszkévé tett, szeretem, hogy ennyire szereti az iskolát. Ilyen tanárokkal nem is csoda, csúcs mind egytől- egyig!
Szőnyegen könyv-olvasás iskolagyűlés előtt.
Megyek aludni,mert hosszú napom volt a munkában, Fannit üdvözlöm olvasóim közt, Szilvit (Takács fiúk anyukáját) pedig pusziljuk, jó tudni, hogy ha nem is szólal meg, de mindig olvas minket. Sok cupp a minipasiknak!!!
Jó éjt Mindenkinek!
Mama! Visszaszámlálááááás!:)
2012. február 23., csütörtök
Le a kalappal…
…az angol egészségügy előtt….
Mikor száz éve megkaptam az endoszkópos vizsgálatra a MÁRCIUS 7-ei időpontot a krónikus arcüreg gyulladásom miatt több reakció fajtát váltottam ki a barátokból,ismerősökből.
Leggyakoribbak:
1:“Addig vagy meghalsz, vagy elmúlik”
2:“És addig mit csinálj? Tűrd?”
3:“Biztos arra várnak, hogy majd elmúlik magától..”
Nos kedves olvasóim….Tegnap egy elég hirtelen jött és elég hosszan tartó orrvérzés keretein belül megtörtént a fent olvasható harmadik pont.
Elmúlt a fejfájás,nem fáj az arcom se, a homlokom se, és a fogam se. Torkom még egy kicsit, de már lassan az is elmúlik.
NEm vagyok doki, de tök tuti, hogy megnyílt az arcüreg bejárata, lement a gyulladás…
Talán a sok orrspray és antihisztamin levitte a gyulladást, és a korizástól (nagyon intenzíven vettem az orromon a levegőt, és fújtam is) kinyílt az elzáródott rész..
Nem árulom el a dokinak, hogy jobban vagyok, mert elveszi tőlem az endoszkópos bulit, amit azért szeretnék, már csak bizonyosság miatt is.
De a fő: JOBBAN VAGYOOOK!
Nem fáj, ha lehajolok! Nem kell bebugyolálni magam ha kimegyek.Isteni érzés normális arcüreggel élni, el sem hiszem.
Az antihisztamint tovább szedem, és a sprayt is használom, amíg nem látja orvos.
Ma az angol hőmérők néhol 18.9 celsius fokot mutattak, ehhez társult szikrázó napsütés és csicsergő madarak.
Poszméhek, katicák és ibolyák mindenütt, pulcsiban mentünk iskolába, hihetetlen ez is így február közepén----TAVASZ VAAAAAAAAAAAN!!!
Iskola után Grace:Lizzy osztálytársa és Lizzy megdumálták, hogy a játszóra mennek, nem is haza, mi szülők meg nem ellenkeztünk.
Lent voltunk még egy órát, majd a hulla fáradt gyerekeit ki-ki eltávolította valami indokkal.
Lizunak nem kellett indok, éhes volt, haza akart már jönni.
Itthon ledőlt, és a kanapén elrágcsált 5 fasírtot, majd benyomott rá egy 3 decis narancslevet.
Meg sem lepett, mikor 18:25-kor már vígan az igazak álmát aludta…
Jól kifáradt ma!
Holnap dolgozom, de szombaton NEM,és jövő szerdán jön Mama és Csaba! Lizu tűkön ül, visszaszámol a kis tábláján és nagyon izgatott.
Egy kép a csajról ahogy a munkafüzetében dolgozik:
Jó éjt mindenkinek, én is elteszem magam holnapra, ma a meleg miatt nagytakarítási rohamot kaptam, még ablakot ismostam. Nem vagyok normális, de úgy élvezem, hogy nem lüktet az arcom!!